Drasztikus átalakulás az építőiparban 2015-től (avagy miről szól a ZAFFIR projekt?)

Műhelynap szeptember 3-án

2015-től várhatóan jelentősen átrendeződik az építőipar Magyarországon. Felértékelődik az energetika, mint szempont és ez egyrészt szelektálni fogja a meglévő vállalkozásokat, másrészt új lehetőségek nyílnak meg előttük. Többek között ez volt a fő üzenete Bozzay Balázs szakértő előadásának a 2014. szeptember 3-ai zalaszentgróti műhelynapon.

A „Fenntartható térségi modellprogramok megalapozása a Nyugat-dunántúli régióban” című projekt keretében három szervezet - Zalaszentgrót Város Önkormányzata, a PANENERG Pannon Megújuló Energia Közhasznú Nonprofit Kft. és a Zala Termálvölgye Egyesület - arra vállalkozott, hogy ismeretterjesztő, szemléletformáló tevékenységekkel fejleszti a zalaszentgróti térség vállalkozásainak, önkormányzatainak és lakosainak energiatudatosságát.

A projekt egyik leglátványosabb eleme a városközpontban található volt zeneiskola épületének felújítása, az ún. ZAFFIR Ház (Zalaszentgróti Fejlesztési/Fenntarthatósági Iroda) kialakítása. Az épület egyszerre lesz bemutatóközpont és egyben irodaház, amely a jövőbeni fejlesztések központjául szolgál majd.
Fontos része a projektnek az 5 alkalomból álló műhelytalálkozó sorozat, melynek második műhelynapjára szeptember 3-án a zalaszentgróti Turisztikai és Marketing Irodában került sor.

A műhelynapon Bozzay Balázs előadásában többek között a következőket fejtette ki. Magyarországon, bár a nyugati országokhoz képest jelentős késéssel, de 2015-től látványosan megindul a megújuló energiák és energiahatékonysági megoldások piaca. Ennek alapvető oka a szükségszerűség, hiszen ma már szinte mindenki tényként kezeli az üvegházhatású gázok és egyéb emberi tevékenységek okozta globális problémák (pl. klímaváltozás) miatti cselekvési kényszert. Ennél közvetlenebb ok Magyarország EU tagsága és az ezzel járó energetikai témájú kötelezettségek. Például elvárás 20%-os energiamegtakarítás elérése 2020-ig, vagy éppen az ország energiafogyasztásán belül a megújuló energiák részarányának jelentős növelése.
Ennek érdekében az EU kötelezi Magyarországot arra, hogy 2014-2020-as programozási időszakban hazánkba érkező fejlesztési források jelentős részét erre a célra költse. A szakértő a nemrég elfogadott tervezési dokumentumokból kiemelte például a GINOP-ot (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), amelyben bőséges források állnak majd rendelkezésre a cégek energiahatékonysági beruházásaira. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) elkülönített források lesznek az önkormányzati intézmények energiatudatos felújítására, továbbá külön keret lesz az állami intézmények megújítására is.
EU-s kötelezettségünk továbbá az új épületekre vonatkozó energetikai értékek drasztikus szigorítása 2015-től egyenlőre csak a közszférában, majd a következő években ez teljeskörűen kiterjesztésre kerül (a lakóházakra is például). Hamarosan általános elvárás lesz a „passzívházhoz” közeli energiaigényű épületek építése, amely jelentősen átalakíthatja az építőipari piacot.
Általános tapasztalat, hogy a jövő évtől kezdődő változásokra a hazai építőipari vállalkozások még nincsenek felkészülve. Az átalakulás jelentősen át is rendezheti a piacot. Várhatóan lezajlik egyfajta szelektációs folyamat, hiszen azok a cégek, akik az általuk hagyományosan használt eljárások és technológiák mellé pluszban rakják hozzá a jobb energiaértékek eléréséhez pl. a szigetelőanyagot, épületgépészetet, azok jelentősen drágábban fognak csak tudni építeni, romlik a versenyképességük. Azok a cégek viszont, amelyek felkészülnek, képzik magukat, kitapasztalnak új, költséghatékony megoldásokat, komoly előnyhöz juthatnak.

Kiváló lehetőséget jelent Zalaszentgrót térségének gazdaságfejlesztésére, ha a térségi építőiparban érintett cégek (tervezők, kivitelezők, nyílászáró gyártók stb.) egymással együttműködve (klub-szerűen) felkészülnének az elkövetkező évek energetikai szempontot előtérbe helyező beruházásaira. Ebben a felkészülésben a helyi civilek a szakértői, képzési támogatással és a lakossági igények erősítésével, az önkormányzatok pedig intézményeik felújításán keresztül tapasztalatszerzéssel segíthetik a helyi építőipari vállalkozásokat. Ez az a rendszer, aminek a megalapozására, elindítására a projektpartnerek összefogtak. Ezt tervezi a ZAFFIR Ház jövőbeni működésével elsősorban elősegíteni.

Bozzay Balázs az építőipar felkészülési szükségét példával is szemléltette: nem elfogadható, ha a szigetelőanyagot fűrésszel próbálja méretre vágni a szakember a ház szigetelésekor, hiszen az illeszkedés nem lesz pontos. A lézervágó a megoldás ilyen esetekben, amelybe egy kivitelező cégnek be kell ruháznia, s megfelelően is kell használnia, különben hőhidak alakulnak ki, s az épület nem tudja hozni az elvárt energetikai értékeket. Már most is látszik, hogy hiány van az új elvárásoknak megfelelni képes szakemberekből (például megbízható energia auditorokból).

Jelentős új piacot jelenthet hamarosan a családi házak felújítása, egyrészt az egyre bővülő energetikai célú lakáselőtakarékossági betétek, valamint a Kormány által 2017-től (a széndioxid kvóta értékesítéséből befolyt bevételeket felhasználva) tervezett magánszemélyeknek nyújtandó beruházási támogatások révén.

Általánosságban az energetikai megoldások keresleti oldaláról az mondható el, hogy az igény legtöbbször meglenne, de ez nem társul „fizetőképes kereslettel”. Ebben jelenthetnek majd áttörést a vissza nem térítendő támogatások és a Kormányzat által beígért finanszírozást elősegítő eszközök (pl. „zöld” bank). A lakosok, vállalkozások akkor fognak majd tömegével igényelni ilyen beruházásokat, ha a saját környezetükben elégséges számban látnak jó példákat. („Ha a szomszéd évi 30 ezer forintból megoldja a ház hőelőállítását, az nagyobb motiváció, mint bármilyen szemléletformáló, ismeretterjesztő kampány.”)

A következő műhelynapon (szeptember 17. szerda 10.00 óra) bemutatásra kerülnek a ZAFFIR Ház felújításának eddigi (főként energetikai szempontú) tapasztalatai, továbbá ismertetésre kerülnek a 24 db térségbeli épület energetikai szempontú felmérésének eredményei.
A szervezők minden érintettet (építőipari vállalkozók, beruházást tervező lakosok, önkormányzatok stb.) arra bíztatnak, hogy vegyenek részt, kapcsolódjanak be a műhelysorozatba.

A II. műhelynapon készült képek galériája megtekinthető itt.

Készítette: Zala Termálvölgye Egyesület, 2014. szeptember 4.